Szigorú és kikényszeríthető nemzetközi digitális szabályozásra van szükség a közösségi médiában, ami lehetővé teszi a nagy internetes cégek felelősségre vonhatóságát is – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, a közösségi média demokratikus ellenőrzéséről szóló vitában.
A cseh biztos hangsúlyozta:
a szabályozásnak ideológiamentesnek kell lennie, „tehát sem jobb-, sem baloldalinak”.
Jourová azt mondta, hogy a közösségi média átalakította a politikai kommunikációt, új lehetőségek és új problémák merültek fel. „Kockázatokról beszélhetünk akkor, amikor az internetes óriáscégek úgy döntenek, hogy felfüggesztik és eltávolítják a volt amerikai elnök profilját, noha Donald Trump felelőtlenül erőszakra buzdított, és fanatizálta a tömegeket” – húzta alá.
Vera Jourová hozzátette, hogy a hamis online tartalmak és a gyűlöletbeszéd ellen külön jogszabályt akar létrehozni az Európai Bizottság,
ami kockázatos lehet különösen politikai választások idején. Hangsúlyozta viszont, hogy az egyéni vélemények és a káros tartalmak között különbséget kell tenni. Hozzátette: a bizottság a fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatban is szabályozási javaslatot fog közzétenni.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes óriáscégek egyetlen gombnyomással számukra ideológiailag nem megfelelő véleményeket törölhetnek, és a közösségi platformok vezetői szabadságot korlátozó politikai szereplővé váltak a szabályok hiányában. „Egy amerikai elnök letiltása, függetlenül a személyétől és a megítélésétől, teljes mértékben elfogadhatatlan, és sérti a demokratikus alapelveket” – hangsúlyozta.
Mint mondta,
A szabad véleménynyilvánítás a demokrácia alappillére, így olyan szabályokra van szükség, amelyek rábírják az óriáscégeket a törvényes és átlátható, ellenőrizhető működésre, és nem tűrik a szabadság önkényes korlátozását.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője szerint a populisták kihasználják a közösségi média lehetőségeit, és ők akarnak szabályozni. „A magyar kormány egy nemzeti jogszabályt tervez a közösségi média szabályozására, ami által a következő mocskos hadjáratuknak akarnak jogvédelmet szerezni és szabotálni az ellenzéket” – fogalmazott. A képviselő szerint a dezinformációk elleni küzdelem előmozdítása érdekében minél előbb európai közmédiaszolgálatot kell létrehozni.
Donáth Anna, a Momentum képviselője megelégedését fejezte ki, hogy az EU felismerte az internetes óriásvállalatok szabályozásának szükségességét, de mint mondta,
„A lengyel után a magyar kormány is bejelentette, hogy saját fennhatósága alá akarja vonni a Facebookot. Eltűrhetjük-e, hogy egy fideszes hatóság mondja meg a magyar embereknek, mit posztolhassanak?” – tette fel a kérdést a képviselő.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Miközben az Európai Bizottság átláthatósággal szeretné megvédeni az uniót a külföldi beavatkozásoktól, addig a magyar átláthatósági törvénytervezete már koránt sem tetszik nekik annyira. Fel is szólították a kormányt, hogy vonja vissza, különben megteszik a szükséges lépéseket.
„Az Európai Bizottság egészen egyszerűen nem alkalmas a feladatának az ellátására” – jelentette ki Szijjártó Péter.
„A kutatás azt sugallja, hogy a Tisza Párt nem tanult mások hibáiból” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Az elmúlt napokban Hortay Olivér többször arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel tervezett energiaembargójának súlyos következményei lehetnek.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország áll az élen.
„A magyar politika történetben ennyire nyíltan, külső hatalmi szereplő beavatkozását, Magyarországgal szembeni akcióját legutóbb Kádár János kérte” – jelentette ki a Mandinernek a fideszes EP-képviselő.
Valamire készül az orosz hadsereg.
Kémkedés ügyében azt javasoljuk az ellenzék vezetőjének, hogy ne saját magából és a környezetéből induljon ki.
